Tudod milyen egy őszi feledhetetlen délután?Én tudom.Ne gondolj semmi különlegesre.
Ahogy olvasod,éld át velem-e csodás pillanatokat.Élvezd.
A nap már jócskán felszaladt a fejünk fölé.Milyen régen érezted már ahogy a bőrödet bizsergeti a melege?! Olyan jó érzés.Kivel oly rég találkoztál,mert sok km választ el benneteket,a kocsi hátsó ülésén ülve nézitek ahogy a dombok,hegyek egymás fölé emelkednek és különböző színekben pompáznak.A nap sugarai mindenhova elérnek mindent csillogóvá, ellenállhatatlanná tesznek számodra.Legszívesebben kézen ragadnád barátnődet és vele együtt kirepülnél a kocsiból csak szállnátok a levegőben.Az úton csak hallgattok.Nem kellett semmi,mert elég volt a közelsége,már az is jólesett,így még szebbnek érezted a tájat.A zene már csak simogatás volt fületeknek.Néztél ki az üvegen,és közben a táj csak ment melletted,te ültél és nem állhattál meg,hogy annyit mondjál is:Várj,ne menj el,látni akarlak még,ne tűnj el,ha elmész már sohasem láthatlak így ahogy vagy.
A táj ment tovább,vigaszul a Nap sugarai a te arcodat is csodaszéppé varázsolták,érezted a meleget,A Nap most neked és barátnődnek mutatta meg a tájat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése